Szabad egy táncra? — A coaching koreográfiája (Haesun Moon írása)

2025. 01. 12.

Bevezetés: A coaching koreográfiája

Hogyan működik egyáltalán egy coachingbeszélgetés? Talán egy kérdés elegáns megfogalmazása teszi? A megértést jelző finom bólintás, vagy az ügyes navigálás az emberi tapasztalás zavaros vizein– reményeken, félelmeken vagy a kettő között bármin? A válasz abban található, amit „interfluenciának” nevezek – a coach és ügyfele közötti észrevétlen, mégis nagyon fontos kölcsönös befolyásolás és közös jelentésadás. Ennek a folyamatnak a középpontjában a Dialogikus Orientációs Kvadráns (DOQ) áll: egy gyakorlati keretrendszer, amely a beszélgetések koreográfiáját térképezi fel az “idő” és a “preferenciák” dimenzói mentén. E térkép használata nemcsak az ügyfelek mondanivalójáról alkotott megértésünket teszi teljesebbé, hanem erősíti a coach válaszainak hátterében rejlő intencionalitást. 

A DOQ eredete: A dialógus funkcionális szemmel

A DOQ mint kutatási módszer, a megoldásfókuszú coaching és a négyszemközti párbeszédek mikroanalízisének metszetéből jött létre. Hagyományosan a coachingbeszélgetéseket eredményközpontú szemmel néztük: azt vizsgáltuk, mit ért el az ügyfél az ülés után, vagy mennyire „tetszett” neki az ülés? Ez a nézőpont – bár értékes-, figyelmen kívül hagyta a valós időben történő jelentésalkotás összetett mechanizmusait.

A párbeszédek mikroanalízise (Microanalysis of Face-to-Face Dialogue: MFD, a továbbiakban “mikroanalízis”) megváltoztatta azt, ahogyan a pillanatról pillanatra történő jelentéskonstrukció folyamatát vizsgáljuk. A mikroanalízis azt vizsgálja, az interakciós partnerek hogyan vesznek részt az együttes jelentésadásban, figyelembe véve a látható viselkedések (pl. gesztusok, tekintet) és a hallható megnyilatkozások kölcsönhatásait. Doktori kutatásom kimutatta, hogy még a párbeszéd legapróbb mozzanatai – mint például a visszafogalmazásokat¹ vagy az előfelvetéseket tartalmazó kérdések – is kritikus szerepet játszanak az eredmények alakításában. A DOQ erre épít, strukturált módot kínálva ezeknek az interakcióknak a megfigyelésére és befolyásolására, segítve a szakembereket abban, hogy azonosítsák, hogyan és hol bontakoznak ki ügyfeleik elbeszélései.

A DOQ lényegi alapfeltevése, hogy az emberek akarnak valamit, hogy erre jó okuk van, és már haladnak is abba az irányba, amelybe szeretnének. Ezen alapvető feltevéseink az emberről holisztikus nézőpontot nyújtanak, amely minden kvadránst az emberi cselekvés mozgatórugójaként ismer el, arra ösztönözve a coachokat, hogy az emberi narratívák teljes spektrumát megbecsüléssel kezeljék, ahelyett hogy elhamarkodottan törekednének a megoldások felé. 

Kkvadránsról kvadránsra: a DOQ feltérképezése:

A DOQ egy kétdimenziós keretrendszer, amely segít feltérképezni a beszélgetésekben megosztott gazdag és komplex történeteket. Képzeljünk el két egymást metsző vonalat, amelyek egy koordinátarendszert formálnak: a vízszintes tengely az időt mutatja a múlttól (bal oldal) a jövő felé (jobb oldal), míg a függőleges tengely a preferenciákat jeleníti meg a “kevesebbet akarunk belőle” (alul) irányából a “többet akarunk belőle” (felül) irányába. E két dimenzió négy elkülönülő negyedet hoz létre: 

1. Vágyott jövő (Q1): Vágyak, álmok és kívánt eredmények.
2. Erőforrásteli múlt (Q2): Erősségek, sikerek és reziliencia.
3. Problémás múlt (Q3): Küzdelmek, veszteségek és megoldatlan kihívások.
4. Félelmetes jövő (Q4): Aggályok, szorongások és feltételezett  akadályok.

A középpontban a Nulla (Q0) áll: az éppen zajló beszélgetés, a coach és az ügyfél közös ideje és tere. A DOQ számol egy X-faktorral (Qx) is: a meghatározhatatlan tartalommal, amely több kvadránsba is illeszkedhet, vagy többértelmű maradhat.

A beszélgetések gyakran áramlanak e kvadránsok között ide-oda, a narratívák koreográfiáját hozva létre, amely megmutatja, mi a legfontosabb az ügyfél számára. Beszéljen valaki akár a reményeiről az első kvadránsban (Q1), erősségei újraértékeléséről a másodikban (Q2), vagy aggodalmának adjon akár hangot a harmadik (Q3) és negyedik (Q4) kvadránsban, minden narratíva értékes kontextust és betekintést nyújt abba, ami igazán fontos számára. A DOQ segít, hogy minden kvadránsra mint az emberi “akarások” jelentőségteljes hajtóerejére tekinthessünk.

Az elismerés és a vizsgálódó felfedezés³ ereje

A coachingban az elismerés és a részletező felfedezés a hatékony párbeszéd két tartóoszlopa. Ez a két elem képezi a tartalmas és hatékony beszélgetések alapját azáltal, hogy érvényesíti azt, ami van, és lehetőségeket nyit meg arra, ami lehetne. A DOQ segít a coachoknak megfontoltan egyensúlyozni a kettő között, biztosítva, hogy az ügyfél narratívájának minden részlete megkapja a kellő tiszteletet.

Minden kvadráns számít

A coachingban csábító lehet a „pozitív” kvadránsokra – a Q1-re (a vágyott jövőre) és a Q2-re (az erőforrásteli múltra) – összpontosítani, miközben kerüljük a „negatív” kvadránsokat – a Q3-mat (a problémás múltat) és a Q4-et (a félelmetes jövőt). Ezzel a megközelítéssel azonban kockáztatjuk, hogy figyelmen kívül hagyjuk a személy történetének fontos részleteit. 

Amikor az ügyfelek elidőznek a 3. és 4. kvadránsban, az nem azért van, mert „negatívak” vagy „elakadtak”. okszor inkább azt jelenti, hogy:

1. Még nem érzik, hogy meghallgatták őket. Fontos, hogy a visszafogalmazásainkkal elismerjük az aggodalmaikat. 
2. Mi magunk kértük tőlük. Az általunk feltett kérdések akaratlanul is a küzdelmeiken tarthatják a figyelmüket.

A hatékony coaching nem hagyja figyelmen kívül a 3. és 4. kvadránst. Inkább elismeri és ugródeszkaként használja őket az 1. és 2. kvadráns felderítéséhez. Az emberek csak akkor tudnak előre mozdulni a narratívájukban, ha úgy érzik, a coach megértette őket, és az általuk hozott tartalmat kalibrálta.

Visszafogalmazások: a megértés kalibrálása

A visszafogalmazások olyan reflektáló állítások, amelyek összegzik vagy átkeretezik azt, amit az ügyfél megosztott. Ezek elengedhetetlenek a tartalom nyugtázásához⁴, különösen a 3. és 4. kvadránsban, ahol gyakran küzdelmek és félelmek kerülnek felszínre.

Például: 

• Q3 visszafogalmazás: „Úgy tűnik, az elmúlt néhány hónap különösen próbá tett téged.”
• Q4 visszafogalmazás: „Úgy néz ki, nagyon bizonytalan, hogy mit hoz a jövő.”

A visszafogalmazásoknak többek között két fő célja van:

1. Nyugtázás: Biztosítani, hogy az ügyfél érezze, hogy meghallották őt, és az általa elmondottakat jogosnak, érvényesnek tekintik – a szakember validálja őket. 
2. Kalibráció: Éreztetni az ügyféllel, hogy megértjük őt, lehetővé téve számára, hogy továbblépjen. 

Bár a visszafogalmazások kulcsfontosságúak a nyugtázáshoz, a 3. és a 4. kvadránsban történő túlzott használatuk akaratlanul is arra ösztönözheti az ügyfelet, hogy még alaposabban beszéljen a küzdelmeiről. Éppen ezért a visszatükrözéseket érdemes olyan kérdésekkel egyensúlyban tartanunk, amelyek az 1. és 2. kvadránsok vizsgálódó felfedezésére hívnak.

Kérdések: A válaszlehetőségek körének beállítása

A coachingkérdések nem csupán információt gyűjtenek – kijelölik az ügyfél következő válaszának tartományát is. Egy jól megfogalmazott kérdés finoman ösztönzi a beszélgetést egy adott irányba, egy-egy konkrét kvadráns vizsgálódó felfedezésére hívva az ügyfelet. 

Például: 

• Q1 (Vágyott jövő): „Hogyan nézne ki az ebben a helyzetben egy legjobb, remélt verzió számodra?”
• Q2 (Erőforrásteli múlt: „Hogyan kezeltél hasonló helyzeteket korábban?”
• Q3 (Problémás múlt): „Mi volt a legnehezebb része ennek számodra?”
• Q4 (Félelmetes jövő): „Mi aggaszt leginkább azzal kapcsolatban, ami várható?”

Amikor egy ügyfél ismételten visszatér a 3. vagy 4. kvadránshoz, az gyakran annak a jele, hogy több megértésre van szüksége tőlünk – de az is lehet, hogy kérdéseinkkel akaratlanul is arra ösztönzzük, hogy ezekben a kvadránsokban időzzön. Az átgondolt coaching azt jelenti, hogy észrevesszük ezeket a mintázatokat, és módosítjuk a megközelítésünket – a „koreográfiát”.

Az nyugtázás és a vizsgálódó felfedezés kiegyensúlyozása

A coaching varázsa a nyugtázás és a vizsgálódó felfedezés közötti kölcsönhatásban rejlik. Amikor egy ügyfél a 3. vagy 4. kvadránsból oszt meg valamit, az első feladatunk az, hogy egy visszafogalmazással elismerjük, amit mondott. Csak miután az ügyfél úgy érzi, hogy meghallgatták (vagy az információ „kalibrálva” lett), akkor irányíthatjuk finoman a beszélgetést gondosan megválasztott kérdésekkel az 1. és 2. kvadráns felé.

Íme egy példa:

• Ügyfél: „Aggódom, hogy nem leszek kész a nagy prezentációra jövő héten.”
• Visszafogalmazás: „Úgy tűnik, nagy a nyomás rajtad emiatt a prezentáció miatt.”
  (Meghalljuk és elismerjük a 4. kvadránst azzal, hogy megőrizzük a „prezentáció” szót, és hozzáadjuk a „nagy nyomás” kifejezést.)
• Kalibráció: [Az ügyfél bólint, azt mondja:] Igen.
  [Coach bólint:] Rendben.
• Kérdés (1. kvadráns vizsgálódó felfedezése): “Hogyan nézne ki  az, amikor  készen vagy?”

(Megőrizzük a „készen vagy” kifejezést az ügyfél korábbi narratívájából.)

Jellemző buktatók és megoldási stratégiák

Még a tapasztalt coachok számára is adódnak kihívások a DOQ használata során. Íme néhány jellemző buktató, és megelőzési stratégia:

1. Túlzott fókusz az 1. és 2. kvadránsra: A 3. és 4. kvadráns figyelmen kívül hagyása miatt az ügyfelek úgy érezhetik, hogy elutasítják őket. Ismerd el ezeket a kvadránsokat, mielőtt a figyelmet máshová irányítod.
2. Hosszú időzés a 3. vagy 4. kvadránsban: Ha az ügyfelek itt időznek, törekedj rá, hogy a visszafogalmazásaid egyértelműek és elismerőek legyenek, majd használj vizgsálódó felfedezésre bíztató kérdéseket, hogy továbbvezesd őket.
3. A nehézségek akaratlan megerősítése: Kerüld az olyan kérdéseket, mint: Mit gondolsz, miért történik ez folyton?” Helyette próbáld meg: „Mit szeretnél inkább látni ehelyett?”

A DOQ jótékony hatásai

Ha úgy érzed, megterhelőek a coachingbeszélgetéseid, a DOQ olyan térkép lehet a tartalmas beszélgetésekhez, amely emlékeztet minket, hogy minden kvadránsnak megvan a maga értéke—hogy a küzdelmek és a félelmek (Q3 és Q4) éppen olyan fontosak, mint a remények és az erősségek (Q1 and Q2). Az emberi elbeszélések teljes spektrumának nagyrabecsülése által a DOQ belátásra, cselekvésre és kapcsolati mélységre ad lehetőséget. 

A DOQ-ban rejlő lehetőségek ezzel együtt messze túlmutatnak a coaching területén. Sokoldalúsága miatt számos különböző kontextusban értékes eszköz lehet: 

1. Szupervízió és szakmai fejlődés

A szupervíziós kapcsolatban a DOQ a teljesítményről, kihívásokról és fejlődésről való beszégletésekhez adhat struktúrát. A szupervízorok a kvadránsok segítségével egyensúlyban tarthatják a nehézségek nyugtázását, valamint az erősségek és jövőbeli lehetőségek vizsgálódó felfedezését. 

Például: 

• Q2: “Hogyan küzdöttél meg idáig ennek a projektnek a kihívást jelentő részeivel?”
• Q1: “Hogyan lenne más, ha magabiztosabb lennél ezen a területen?”

Ez a megközelítés biztosítja, hogy a szakemberek érzik a szupervízor támogatását, miközben az bátorítja őket, hogy reflektáljanak és építsenek a képességeikre. 

2. Heutagógia alapú tananyagtervezés

A DOQ nagyon jól működik az olyan tanulóközpontú megközelítéssekkel, mint például a heutagológia (tanulóközpontú tanulás). A képzők a kvadránsokat használva irányt mutathatnak a tanulóknak a számukra fontos célok kitűzésében és a tapasztalataik reflexiójában. 

A tanulók feltérképezhetik például az alábbi területeket:

• Q2: “Milyen eddigi sikereidre alapozhatsz ennek a kihívásnak a teljesítésében?” 
•  Q1: “Milyen képességeidet akarod továbbfejleszteni és mit akarsz még tanulni ebből?”
  

A DOQ alapú tanulástámogató struktúrával a pedagógusok segítik a diákokat önismeretük, rezilienciájuk és személyes cselekvőképességük fejlesztésében.

3. Tudományos kutatás és vizsgálatok

A kutatásban a DOQ a kvalitatív adatelemzés, főként az emberi interakció és jelentéskonstrukció tanulmányozásának keretrendszere lehet. A narratívák kvadránsok szerinti elemzésével a kutatók azonosíthatják a megmérettetésekkel való megküzdésnek, az erőforrásokból történő építkezésnek és a jövő elképzelésének mintázatait. 

• Egy munkahelyi rezilienciát vizsgáló kutatás például feltárhatja, hogyan beszélnek a dolgozók a nehézségeikről (Q3 és Q4), a törekvéseikről (Q1) és a korábbi megküzdési mechanizmusaikról (Q2). 

Ez a strukturált látásmód szigorú szisztematikusságot hoz az összetett emberi történetek értelmezésébe.

4. Terápia és tanácsadás

A DOQ használható a terápiás ülések strukturálására, biztosítva, hogy az ügyfél elbeszélésének minden aspektusa kellő megbecsülést és érdeklődést kapjon. Segít a gyakorló szakembereknek mind a problémamegoldás mind az érzelmi feldolgozás túlhangsúlyozásának elkerülésében, és a kettő közti egyensúly megtalálásában. 

5. Vezetés és szervezetfejlesztés

A vezetők és a facilitátorok a csapatműködésről, a változásmenedzsmentről és a vízióalkotásról szóló beszélgetések strukturálására használhatják a DOQ-t, például: 

• Q3: Mik voltak mostanában a legnagyobb kihívások a csapat számára? 
• Q1: Mit jelent és hogyan néz ki számunkra a siker? 

Ez a keretrendszer segít, hogy empatikus és előremutató beszélgetéseket tegyünk lehetővé. 

6 .Önreflexió és személyes fejlődés

A DOQ-t bárki használhatja öncoachingra is, hogy reflektáljon a tapasztalataira és célokat tűzzön ki. Például:

• Q3: “Mi nyomja a szívemet mostanában?” 
• Q2: “Mit mond el mindez arról, ami fontos most nekem?” 
• Q2: “Milyen erősségeim segítettek engem eddig?” 
• Q1: “Mi az, amit szeretnék, hogy megtörténjen most?”

Ha a gondolkodásunkat a kvadránsok mentén irányítjuk, javíthatjuk a tisztánlátásunkat és erősíthetjük a rezilienciánkat. Szívből hallgatva, átgondoltan válaszolva és az emberi tapasztalás minden részét megbecsülve a DOQ lehetővé teszi, hogy a közösen létrehozott beszélgetéseink hasznos formát öltsenek a legkülönbözőbb kontextusokban is. Legyen szó coachingülésről, osztálytermi, kutatási környezetről, vagy épp egy csapatmegbeszélésről, a DOQ hasznos iránytű, amely tartalmas és lehetőségekben gazdag párbeszédek felé vezet minket. 

Legközelebb, amikor épp beszélgetsz, hagyd, hogy a DOQ alakítsa az interakcióid koreográfiáját. Tiszteld az előtted álló történet gazdagságát, kalibrálj gondosan, és vezéreld tudatos szándékossággal a vizsgálódó felfedezést. Meg fogod tapasztalni, hogy minden egyes kvadráns valami különlegessel járul hozzá az utazáshoz. 

Lábjegyzetek:

¹ Az eredetiben: “formulation”. Jelentése a beszélő által bevezetett tartalmaknak vagy azok egy részének megjelenítése a másik fél szövegében. A terápiában “echo”, “türközés”, “visszatükrözés”, “parafrázis”, “reflektálás” kifejezéseket használják ennek a megnyilvánulásnak a leírására. A mikroanalízis ezeknek a megjelenítéseknek inkább a beszélgetés további alakulásában játszott aktív szerepét hangsúlyozza, és azok nem a megértés passzív jelzőeszközének bizonyulnak. (vö: De Jong, Bavelas, Korman és Korman, 2013). Magyarul azért döntöttünk a “visszafogalmazás” mellett, mert talán elegendően jól kifejezi, hogy a beszélő tartalmának szavakkal történő megjelenítése mindig – még a szó szerinti megismétlés esetén is – tartalmaz új elemeket, valamint interakciós szándékkal jön létre. 

² Az eredetiben: “calibration”. Három lépésből álló kölcsönösségen alapuló mikrofolyamat, melynek során a beszélgetőpartnerek közös megértést hoznak létre.

³ Az eredetiben: exploration.

⁴ Az eredetiben: acknowledge. A coach jelzi az ügyfelének, hogy hallja, érti, érvényesnek ismeri el azt, amit az ügyfél mondott. 

Továbbvezető források:

• Canadian Center for Brief Coaching. (n.d.(. Intro to coaching with the Dialogic Orientation Quadrant (DOQ). Retrieved from https://learn.briefcoaching.ca/intro
• Moon, H. (2020). Coaching: Using ordinary words in extraordinary ways. In The SAGE Handbook of Social Constructionist Practice (pp. 246-257). SAGE Publications.

Dr. Haesun Moon a Dialogikus Orientációs Kvadránsok (DOQ) modelljének megalkozója, és a hétköznapi szavak nem hétköznapi használatának szószólója. Élvezettel teszi láthatóvá a beszélgetések láthatatlan művészetét.

Eredeti megjelenés