Miről álmodnál ehelyett?

2019. 06. 04.

Ez a történet nagyon egyszerű.

A feleségemmel, Stephanie-val mindketten jó ideje enne voltunk már ebben a megoldásfókuszú dologban. Ha a családot egyfajta szervezetnek tekintjük, akkor mondhatjuk, hogy mi voltunk a vezetői és irányítói egy öttagú megoldásfókuszú szervezetnek.

Soha nem gondoltam magamra, mint vezetőre ebben a rendszerben. A gyerekeim viszont igen. Ők hárman már kicsiként létrehoztak egy önsegítő csoportot, a Megoldásfókuszú Szülőktől Szenvedők csoportját.

Ahogy a gyerekek nőnek, időnként barátok és barátnők csatlakoznak a szervezethez. Szülőkként pedig utasításokat kaptunk arra vonatkozóan, hogy mit ne csináljunk. Például: „Van egy kedves srác, szeretném megtartani, szóval, kérlek, ne tegyél fel neki olyan kérdéseket!”

Tehát nem csinálhattunk onboardingot és tanítást annak érdekében, hogy megfelelően viselkedjenek a mi megoldásfókuszú szervezetünkben.

Mika, az új srác, akkoriban körülbelül négy hónapja volt a családunkban, ami azt jelenti, hogy voltak már közös vacsoráink, melyek a lehető legkevesebb szervezett megoldásfókuszú intervencióval történtek.

Mika egy éjjel nálunk aludt, a lányom, Anna Julia mellett. A lányomnak pedig rémálma volt. Egy olyan igazi. Amikor remegve felébred, veri a víz. Az utolsó dolog, amit hallott álmában, az a saját kiabálása volt. Nagyon össze van zavarodva. Felébreszti Mikát, és azt mondja neki: Mika, szörnyű rémálmom volt.

Mit gondolsz most, kedves olvasó? Ez a srác mit mondott ezután a lányomnak, mintha ezt mondani a legnormálisabb dolog lenne. Kitalálod?

Azt kérdezte: miről álmodnál inkább helyette?