Túl a célokon

2025. 03. 31.

Az alábbiakban Mark McKergow 2009-ben megjelent írásának magyar nyelvű fordításának átdolgozott változatát olvashatod.

A legtöbb önsegítő és menedzsment könyv a célok fontosságát hangsúlyozza. A személyes fejlődés világában szinte mantraként ismételgetik: „Írd le a céljaidat!”. Sokan a SMART célokra esküsznek – specifikus, mérhető, időhöz kötött stb. De… vajon tényleg mindig annyira hasznos így csinálni? A hagyományos gondolkodás szerint a fejlődés kulcsa, hogy kitűzünk egy célt, és aztán megtervezzük, hogyan jutunk el oda. A sikert pedig az alapján mérjük, mennyire közelítünk az adott határidőre a célhoz. Ez kétségtelenül lehet hatékony – de vajon ez az egyetlen út? A brit sajtó például tele van olyan történetekkel, mint az a kórház, ahol annyira a várólisták csökkentésére koncentráltak, hogy közben elhanyagolták az alapvető higiéniát – és emiatt a C-diff szuperbaktérium járványa kilencven ember halálához vezetett.

Sokan a megoldásfókuszú (Solution Focused, SF) megközelítést is célorientáltnak tartják. Bizonyos tekintetben igazuk van – hiszen az SF a haladásra összpontosít, nem a problémák megértésére. Ugyanakkor a cél nem az egyedüli módja annak, hogy meghatározzuk és monitorozzuk a haladást. A cél inkább egyfajta kiindulópont – kijelöli a vágyott változás irányát, és segít tisztázni, miről is van szó. Az SF megközelítésben ezután a “vágyott jövő” (Future Perfect) átgondolása következik. Ez egy olyan nap aprólékos, részletes leírása, amikor már megtörtént a kívánt változás – akár csodával határos módon is. Képzeletbeli gyakorlat, persze – de úgy képzeljük el, mintha már holnap bekövetkezne.

Amikor a vágyott jövő kidolgozása megtörtént, a cél jó eséllyel a dolgok hátterének elhalványult részévé válik.

De vajon a vágyott jövő maga is cél? Szerintem nem – egészen másként működik. Bár konkrét, de nincs időbeli korlátja, és akár teljesen elérhetetlennek is tűnhet. Végső soron egy csoda! Egy lépés a beszélgetésben, ami összeköti a jövőt a múlttal –  erőforrások, példák keresése, és annak felfedezése, hogy „hogyan, mikor történik ez már most is?”Ez aztán elvezet minket a jó irányba vezető apró lépés-féleségekhez, és a “mi lett jobb” témájához. A kis lépések nem maradnak egy kényelmes polcon, míg sürgetőbbé nem válik a helyzet. Általában néhány napon belül megteszik őket azok, akik a változást akarják.

Ez egy nagyon könnyen alakítható, az aktuális hatásokra reagálva alakuló munkamód. Ahelyett, hogy kész tervvel indulna, az előrehaladás jeleire épít, ezek pedig nem jósolhatók meg előre. Így sokkal jobban reagál a változó körülményekre, és legfőképp segít, hogy a folyamat résztvevői arra figyeljenek, ami történik, ahelyett, hogy arra figyelnének, minek kellene történnie a terv szerint.

Szóval a célok börtönbe zárnak minket?* Azt hiszem, talán a “nagy célhajszolás” korszakának végéhez közezeldünk – számomra úgy tűnik, a célok sokszor szűkössé és beszorulttá teszik a munkát. A megoldásfókusz viszont koherens módot kínál arra, hogy a folyamatosan alakuló és megismerhetetlen jövővel dolgozzunk.

——-

A szerző a szöveget az ENSZ 2009-es koppenhágai klímakonferenciája előtt írta. Így fogalmaz: Mostanában sok szó van a hosszú távú kibocsátási célokról, például a 2050-re tervezett drasztikus csökkentésekről. Én teljes mértékben elkötelezett vagyok a klímaváltozás kezelése mellett – de megoldásfókuszú szakemberként nem vagyok biztos benne, hogy a hosszú távú célok jelentik a helyes utat. Szerintem a célok a kiszámíthatóság illúzióját keltik, ami teljesen ellentmond annak a tapasztalatnak, hogy egy folyamatosan alakuló és meglepetésekkel teli univerzumban élünk. Ha arra figyelünk, ami történik éppen, akkor a 10:10 nevű kezdeményezés  – ami arra fókuszál, hogy a 2010-es ÉV SORÁN 10%-kal csökkenjen a széndioxid kibocsájtás – sokkal megbízhatóbb útnak tűnik a sikerhez. Véleményem szerint a Koppenhágai konferencia sikerét nem a hosszú távú célok függvényében kell megítélnünk, hanem azoknak a kisebb akcióknak a száma (akár milliói) alapján , amelyek a rákövetkező napokban vagy hetekben megvalósulnak

* A szerző az angol GOAL (cél) és GAOL (börtön) szavak hasonlóságára utal szellemesen.