Releváns véletlenek: megoldásfókuszú ötletek (nem) rád szabva

2024. 04. 01. | Szerző: Szabó Orsi

A megoldásfókusz a hétköznapi nyelv nem hétköznapi használata, ami gyakran egy sajátos (néha különös) szókincset  is jelent. SF-es szakemberekként bizonyos szavakat gyakrabban használunk és előnyben részesítünk más szavakkal szemben. 

A módszer és a szemlélet leírása és tanulása során szívesen idézünk mestereinktől, kollégáinktól, a velünk együtt tanulóktól. Kölcsönvesszük a szavaikat, mert azok frappánsan és tömören megmutatnak valami fontosat a megoldásfókuszú elképzeléseinkről. 

De mi sül ki abból, ha a különös nyelvi megfontolásainkat ötvözzük az idézet műfajával – és jó adag véletlennel? 

A megoldásfókuszú bölcsességgenerátor

Így használhatod: 

1. Tegyél föl egy számára fontos szakmai vagy személyes kérdést, amivel kapcsolatban új ötleteket szeretnél!
2. Kérj egy “személyre szabott” idézetnek álcázott bölcsességet a “kérek még” gombbal! Ki tudja, talán éppen hasznos lesz neked valahogy…
3. Mondd el magadnak vagy valaki másnak, milyen előrevivő gondolataid, ötleteid, inspirációd keletkeztek!
4. Ismételd ízlés és igény szerint az 1. a 2. vagy a 3. ponttól indulva!

   Megoldásfókuszú bölcsesség generátor

5. (Oszd meg a bölcsességet Facebookon, hogy másnak is véletlenszerűen releváns lehessen!)

A Delphoi jósda*

“Eszembe jut erről egy történet…  talán hasznos lesz neked valahogy, nem tudom, hogy…”

Ezzel a mondattal indul a Delphoi jósda című csoportos coaching-játékunkban, melyben szintén a véletlenszerű, de jó eséllyel relevánssá váló bölcsességek, működő megoldásokban rejlő lehetőségeket igyekszünk kihasználni csoportos szettingben. 

A játék így zajlik: 

1. Mindenki kiválaszt, és felír magának egy lapra egy számára fontos szakmai vagy személyes kérdést, amivel kapcsolatban új ötleteket szeretne. 
2. A lap másik oldalára feljegyez egy esetet vagy történetet, amelyben a fenti kérdésben, ügyben eredményesen viselkedett. Amikor (egy kicsit? vagy máshol? vagy máskor?) sikerült már úgy eljárnia, mintha a fenti kérdésre nagyon is tudná a választ. 
3. A résztvevők hármas-négyes csoportokban dolgozva körbe mennek: 
   1. A felteszi a kérdését a lap egyik oldaláról. 
   2. B válaszul így indít: “Erről eszembe jut egy történet. Talán valahogy hasznos lehet neked ehhez a kérdéshez…” – majd elmeséli a saját lapja másik oldalára írt történetét.
4. Az egyes történetek után, vagy mikor minden történet elhangzott, megoszthatják egymással, milyen előrevivő gondolatok, ötletek, inspirációk keletkeztek. 

A játékok során…

• tapasztalatot szerzünk egymás (vagy épp a véletlen) „hasznos félreértésével”, inspirálva ezzel a heurisztikus, célzott valóságteremtő gondolkodást. 
• ahhoz a gondolathoz is szoktatjuk magunkat, hogy az emberek kreatívan és lehetőségeik szerint legjobban értelmezik, ami történik, amit meghallanak.

* Játékleírás: Peter Szabó, 2012