Megoldásfókuszú tréning hatásainak vizsgálata általános iskolai pedagógusok körében – kutatási összefoglaló

2023. 01. 10.

Kutatásunkban egy félnapos megoldásfókuszú, a kiégés megelőzését és az intézményen belüli együttműködés javítását célzó tanári tréning hatásait vizsgáltuk egy összevont általános iskolában. A hatástanulmány alapja a tréning előtt és után, (tréningen részt vevő) vizsgálati és (a tréningen nem résztvevő) kontrollcsoporttal felvett négy kérdőív volt. A vizsgálatba összesen 130 pedagógust vontuk be, az elemzésekhez szükséges teljes körű adatokat  – a folyamat hosszából adódó természetes lemorzsolódás miatt – 70 főtől kaptunk.

A kutatás menete

A kontroll és vizsgálati csoport tagjainak kiválasztását követően az intézmény vezetője tájékoztatta a tréningen résztvevő pedagógusokat a négy és fél órás foglalkozás céljáról és részleteiről. A tréninget megelőző napokban mindkét csoport online töltötte ki kérdőíveinket.

A tréninget másfél órás blokkokban, két párhuzamosan futó, nagy létszámú (30-35 fős) csoportban, azonos tematika szerint tartottuk meg. A foglalkozás során többféle lehetőséget adtunk a csapatnak a korábbi sikerek, személyes erőforrások és kívánatos célok összegyűjtésére, egymásnak való visszajelzésére, illetve közös problémamegoldásra, egymás szakmai támogatására is. Ezen felül a tréning része volt még egy rövid elméleti összefoglaló a vágyott jövő, az erőforrások és működő technikák irodalmáról, valamint egy sikeres megoldásközpontú iskolai fejlesztésről szóló rövidfilm, és ennek feldolgozása is. (A tréning részletes tematikája itt olvasható.)

A tréninget követően az előzetesen is használt kérdőíveket még kétszer vettük fel a pedagógusokkal: először a tréninget követő két héten belül, majd három hónappal a tréning napja után. Az utánkövetés része volt még a vizsgálati (tréningrésztvevői) csoport számára kiküldött négy rövid, online kérdőív, amelyek az elért változásokra, illetve tanult módszerek intézményi alkalmazási lehetőségeire kérdeztek rá – inkább inspirációs, semmint mérési céllal.

Használt eszközök

A vizsgálati illetve a kontroll csoport által kitöltött kérdőív-csomag az alábbi eszközökből állt össze.

Megoldásorientáció Skála (MOS, Török, 2016)

A 28 tételes skála alapja, hogy a kitöltőnek fel kell idéznie egy közepesen nehéz – kollégáival kapcsolatos – szakmai helyzetet az elmúlt egy hónapból, majd erre vonatkozóan végig kell gondolnia, hogy a kérdőív állításai mennyire igazak rá, illetve hogy milyen szemponokat tartott szem előtt a megoldás keresése során. A kérdőív az alábbi öt dimenziót vizsgálja:

• a vágyott jövő elérése
• személyes erőforrások
• társas erőforrások
• működő példák
• előrevivő lépések

Maslach Kiégés Leltár (Maslach Burnout Inventory, MBI, Maslach és Jackson, 1993)

Az eredeti, 22 itemes kérdőívet négy, kifejezetten pedagógusoknak szóló tétellel egészítettük ki. A kitöltők arra válaszoltak, milyen gyakran élnek át bizonyos érzéseket, helyzeteket, a munkájuk során, például:

• Attól tartok, hogy ez a munka érzelmileg teljesen megkeményít.
• Tele vagyok energiával.
• A munkanap végére elhasznált vagyok.

A kérdőív az alábbi alskálákat tartalmazza:

• érzelmi kimerülés (egyéni stressz dimenzió): kimerültség és üresség érzése a túlzott munkahelyi követelmények miatt
• deperszonalizáció (személyközi aspektus): munkától való elfordulás, érzéketlenség, keménység, cinizmus és ellenségesség a kollégákkal szemben
• teljesítmény / személyes hatékonyság csökkenésének érzése (önértékelési összetevő): annak érzése, hogy az erőfeszítések nem hozzák meg teljesítményt, értéktelenek, feleslegesek, elpazaroltak

Tanári Énhatékonyság Skála (Teachers’ Sense of Self-Efficacy Scale, TES, Klassen, 2009)

A skála a tanár órai munkájára vonatkozó kompetenciáiba vetett hitét méri egy kilenc fokú skálán három területen

• osztálytermi irányítás
• instruálási stratégia
• a diákok bevonása

Konfliktuskezelés Kérdőív (Coping Inventory for Stressful Situations, CISS, Endler és Parker, 1994)

Kutatásunkban a kérdőív rövidített, 21 tételes változatát használtuk. A kitöltők feladata, hogy ötfokú skálán jelöljék, mennyire jellemzőek rájuk a felsorolt viselkedések, szorongást kiváltó, fenyegető vagy kínos helyzetekben. Az eszköz alapjául szolgáló modell háromféle megküzdési módot azonosít:

• feladatfókuszú megküzdés: a stresszel teli szituáció gyakorlati megoldására, a negatív hatások minimalizálására irányul
• emóciófókuszú megküzdés: azon a módon változtat, ahogy figyeljük, értelmezzük vagy átéljük a helyzetet
• elkerülés: az adott probléma figyelmen kívül hagyása, például más személyek társaságának keresésével, vagy egy helyettesítő feladatra való fókuszálással

A felmérés eredményei

Bár a kutatás elején vizsgálati és a kontroll mintába is egyaránt 65-65 pedagógus került, a vizsgálati csoportban ebből végül 30 fő, a kontroll csoportban 40 fő adatai bizonyultak teljeskörűnek, így a tréning hatásvizsgálata során összesen 70 fő adatait elemeztük.

Szignifikáns, megfigyelhető változás a tréningen részt vett pedagógusok Konfliktuskezelés kérdőív eredményeiben, a feladat-és érzelemfókuszú megküzdés skálákon mutatkozott. A feladatfókusz skála átlagpontszáma a vizsgálati csoportnál a képzést követően kissé lecsökkent, majd a tréninget követő harmadik hónapban visszaemelkedett a tréning előtti szintre – míg a kontroll csoportban ez az érték a tréninget követő harmadik hónapra jelentősen csökkent az eredeti átlaghoz képest. Így, bár mondhatjuk, hogy a tréningen részt vett csoport pontszámai a tréning hatására hosszú távon nem változtak, a kontroll csoporthoz képest (annak csökkenése miatt) mégis jelentősen jobb eredményt mutattak.

Az érzelemfókuszú megküzdés skála átlagpontszáma a tréninget követő első kitöltésnél jelentős csökkenést, a másodiknál enyhe emelkedést mutat – a három hónap múltán visszamért eredmények pedig szintén kedvezőbbek, mint a kontroll csoport esetében.

A Megoldásorientáció skálán (10/7.3), valamint kívánatosan alacsony értéket a hétfokú Kiégés skálán (2,79) nem mutatkozott szignifikáns változás a tréning hatására, ám fontos, hogy a pedagógusok ezeken eleve – a tréninget megelőzően is – magas pontszámot értek el. Elképzelhető, hogy az eleve magas szintű megoldásorientációval rendelkező csoportoknál éppen a (tréningen gyakorolt) specifikus célok, illetve konkrét, viselkedéses akciók megfogalmazása jelent egy olyan logikus lépést, amelynek eredménye a feladatorientált konfliktuskezelési stratégiák erősödésében mutatkozott meg.

Az intézményi alkalmazás eredményeiről és lehetőségeiről szóló, nyitott kérdéseket tartalmazó kérdőívekben a pedagógusok a tréning hatására létrejött változások között legtöbbször az alábbiakat említették:

• diákok motiválása, értékelése, tanulók figyelmének fenntartása, közösségépítés
• sokkal több eredményes konfliktus- és problémamegoldás a tanulókkal és a kollégákkal
• tervezéssel, összeszedett, átgondolt, higgadt lépésekkel történő problémamegoldás (érzelmi megközelítés – pl. „bepánikolás”, „idegeskedés” – helyett)
• Az elérendő célok tudatos szem előtt tartása a tanulókkal való kommunikációban

Összegzés

Az eredmények alapján úgy tűnik, rövid tréningünk hatására erősödött a pedagógusok feladatokra irányuló megküzdési stratégiája (a problémák kognitív átkeretezésének, akciótervezésnek a képessége, a megküzdésbe vetett hit, szorongás csökkenése), míg az érzelmi fókuszú megküzdés (negatív érzelmek visszaszorítása) jelentősége csökkent.

Mindez azt mutatja meg, hogy ha az intézmény félévente legalább 4,5 órányi fejlesztést iktat be ebben témakörben, az jelentős  és hosszú távú hatással lehet a pedagógusok jóllétére valamint szakmai munkájának színvonalára. A rendszeres fejlesztés biztosításával az intézmény a sikeres konfliktuskezelést és a kollegiális együttműködést alapozza meg.

A feladatfókusz és az emóciófókusz változásának parabolikus (csökkenő majd növekvő, illetve először növekvő, majd csökkenő) mintázata arra utal, hogy a tréningeket érdemes folyamatossá tenni, egy-egy elemét beépíteni a mindennapi működésbe, és olyan foglalkozásokat biztosítani, amelyek fenntartják és elősegítik a készségek gyakorlásába való bevonódást.

Érdekel az adaptáció lehetősége a saját iskoládra? Beszéljünk róla közösen: info@solutionsurfers.hu

photo credit:NeONBRAND