Ha a vágyott jövő elképzelése valóságot teremt, az azt is jelenti, hogy a dolgokat bevonzzuk? New Age és megoldásfókusz: hasonlóságok és különbségek.
2023. 10. 18. | Szerző: Szabó Orsi
Ha a vágyott jövő elképzelése valóságot teremt, az azt is jelenti, hogy a dolgokat bevonzzuk? A skálatánc és a változás következő jeleinek listázása végső soron egy manifesztciós gyakorlat? Úgy tűnik, a megoldásfókuskönnyen összekeverhető a New Age mozgalom elgondolásaival, ejárásaival. Mik a két irányzat közti hasonlóságok és a fontos különbségek – az alábbiakban ezeket szeretném megmutatni.
Megoldásfókuszú szakemberekként nagyon ritkán törekszünk arra, hogy eloszlassuk a félreértéseket. Az irányzatunk alapjául szolgáló társas konstruktivista szemléletben már az is jó kérdés, mit jelent félreérteni vagy épp megérteni egymást.
Szívesen idézzük Paul Valéry, filozófus, költő gondolatát, miszerint:
Semmi sem természetesebb, mint a kölcsönös félreértés: ennek ellenkezője mindig meglepő. Azt hiszem, az egyetértés csakis tévedésből lehetséges…
Megértőek vagyunk a szó kapcsolati értelmében: törekszünk belehelyezkedni a beszélgetőpartnerünk világába, együttérezni, a másik logikáját követni,, elfogadni és mindezt ki is fejezni felé. Nem törekszünk viszont kongitív értelemben vett megértésre. Nem törekszünk adatok szándékos gyűjtésére, összefüggések észrevételére és arra, hogy a beszélgetőpartnerünkről koherens, átfogó képet alakítsunk ki – például előre meghatározott elméletek vagy kategóriák mentén.
Bár a (teljes) megértést nem tartjuk lehetségesnek, sem fontosnak, azt mindenképpen ígérjük, hogy a tőlünk telhető lehető leghasznosabban és legjobb szándékkal fogjuk félreérteni azt, amit a beszélgetőpartnerünktől hallunk.
Ügyfélhelyzetekben a legfontosabb szempontunk, hogy hasznosan legyeünk jelen a másik fél (ügyfél, kliens, gyakorló kolléga, tanuló stb) számára. Ezért nem vitatkozunk, nem igyekszünk meggyőzni, hanem a fent említett belehelyezkedő megértés nyomvonalán haladunk. Radikális elfogadással teret adunk a felbukkanó lehetőségeknek. Insoo szavaival:
A segítő beszélgetésben egyik lábunkkal az ügyfél világában, másikkal azon kívül haladunk.
Insoo Kim Berg
(idézi Hankovszky Kati egy konferencián elhangzottakat)
Hasznos félreértéseink a megoldásfókusz akadémiai életében is jelen vannak – ha úgy tetszik, hagyományuk van. Ahogy és Mark McKergow és Harry Korman fogalmaz: “Mivel udvarias és türelmes szakemberek vagyunk, nem láttuk szükségét, hogy eloszlassuk ezeket a félreértéseket. Talán mert (természetesen!) érdekesebb számunkra arról beszélni, amit csinálunk, ahelyett, hogy arról beszélnénk, amit nem csinálunk. “
Steve de Shazerről, az egyik alapítóról mesélik kollégái, hogy az előadásait követően valaki olyasmit kérdezett tőle: “Mit csinálsz, ha az ügyfél depressziós? Mit, ha szorong? Hogyan kezeled a kötődési problémákat?”, gyakran azt mondta: “Nem értem a kérdést. Következő kérdés?”
Nos, Steve de Shazer a jelek szerint ugyan nem volt udvarias és türelmes, de annak sem érezte szükségességét, hogy félreértéseket oszlasson el. Talán érdekesebb volt számára az olyan kérdés, amelyre válaszolva arról beszélhetett, amit csinál – ahelyett, amit nem.
Gondolhatjuk azt, hogy Steve de Shazer érthette a kérdést, vagy legalábbis érthette, mire gondolhatott a kérdező. A koncepció (szorongás, depresszió vagy bármely más patológiáról szóló kategória) hasznosságával nem értett egyet. A kollégák beszámolója szerint legalább egy alkalommal visszakérdezett: “Mit akar ez az ügyfél? Mit csinál pontosan?”
Ha jobban meggondoljuk, végül is a megoldásfókusz leghíresebb technikája, a csodakérdés is egy hasznos félreértésnek köszönhetően jött létre:
Insoo Kim Berg: Milyenek lennének a dolgok akkor, ha a probléma megszűnne?
Ügyfél: Ó, hát ehhez csoda kellene!…
Insoo Kim Berg: Tegyük fel…, hogy a csoda megtörtént…
Gondolhatjuk azt, hogy Insoo érhette, mire gondol az ügyfele. De hasznosabbnak látta, ha arról kérdezi az ügyfelét, amit csinál – ahelyett, amit nem.
Ez a fajta hasznosan félreértő hozzáállás azonban jó eséllyel nehézségeket is szült a megoldásfókuszú gondolatok (szakmai) befogadhatóságát illetően.
“Ha továbbra is teljesen figyelmen kívül hagyjuk a széles körben elfogadott hagyományos posztulátumokat – ahogyan azt Steve de Shazer előszeretettel tette – azzal kockáztatjuk, hogy a területünk marginális és elszigetelt lesz.” – írja Mark McKergow és Harry Korman, mikor 2009-es cikkében figyelembe vesz jónéhány hagyományos pszichológiai elgondolást, és ezekhez viszonyítva sorra veszi, hogy megoldásfókuszú szakemberekként mit csinálunk és mit nem (!).
A szerzők a megoldásközpontú rövidterápia és a hagyományos pszichológiai elképzelések közti különbségeket igyekszik tisztázni annak reményében, hogy tisztázzanak néhány félreértést.
Saját ügyfélhelyzetekben szerzett tapasztalataim között is van jónéhány olyan, amikor a hasznos félreértés (de minimum a hasznos figyelmen kívül hagyás) taktikáját választottam. Talán neked is ismerős az a helyzet, amikor a tréningen, képzésen, segítő beszélgetésben, netán egy munkahelyi meetingen olyasmiket mondasz, hogy “amire a figyelem irányul, abból lesz több” vagy “a vágyott jövő elképzelése és megjelenése a jelenben”, a beszélgetőpartnered pedig az ismerősség otthonos lelkesedésével kezd bólogatni: “a pozitív gondolkodás tényleg fontos”, “a dolgok manifesztálódnak”.
A beszélgetés témája pedig jó eséllyel nem a “megoldásfókuszú szemlélet tudománytörténeti érdekességei”, hanem néhány munka megbeszélése, egy projekt folytatása, valamilyen szakmai személyes változás egyengetése… Részben mert udvarias és türelmes szakemberek vagyok, részben pedig mert a szavaimat, és a közös idő eltöltését mindig az aktuális megbízás (nem pedig a saját érdeklődésem) szerint igyekszem alakítani, ilyen helyzetekben is arra fókuszálok, ami a beszélgetőpartneremet előre viszi a közös útirányaink felé. Nem akadok fenn, nem vitatkozom, hanem hasznosan félreértek és utat nyitok a lehetőségeknek. Az, hogy nem vitatkozom, még nem jelenti, hogy egyetértek valamivel.
De talán ahogyan a hagyományos pszichológiai koncepciók esetében, itt is igaz: a félreértéseknek ez a fajta el nem oszlatása hozhatja magával, hogy sokak számára a megoldásfókusz “szektásnak”, “túl amerikainak” (vö: keep smiling), vagy egyenesen egy New Age irányzatnak tűnhet. Okkal, hiszen első ránézésre akadnak hasonlóságok.
Az alábbiakban (Harry Korman nyomán) én is veszem magamnak a bátorságot, hogy elméleti legyek, és értekezzek egy kicsit arról, hogy a szemléletünk milyen alapvetésekkel dolgozik – és milyenekkel nem.
A megoldásfókuszú szemlélet egy szociális konstruktivista, interakcionista irányzat. Feltételezi, sőt, kihasználja, hogy a valóságnak annyi féle értelmezése lehet, ahányan és ahányszor értelmezni próbáljuk. Vagyis a bennünk, köztünk és körülöttünk lévő “valóság” nem egy eleve adott, abszolút igazság, hanem az interakcióink, beszélgetéseink és az ezekhez használt nyelvben alakuló jelentésadási folyamatok terméke.
Egyszerűbben fogalmazva mondhatjuk, hogy a valóságunkat (valóságainkat) a magunkkal (gondolkodás) és másokkal (társalgás) folytatott beszélgetéseink által formáljuk, sőt, hozzuk létre: a gondolat, a nyelv valóságot teremt.
Azt hiszem, ez az elgondolás az, ami – főleg a fenti egyszerűsített formájában – a legtöbb félreértésre adhat okot, hiszen nagyon hasonlóan cseng az Új Gondolat (New Thought) nevű spirituális mozgalom, vagy mozgalmak vonzás törvényeként ismert alaptételéhez. De míg a megoldásfókusz a gondolat valóságteremtő erejét a társas jelentésadás, interakció, figyelem és nyelvhasználat folyamatainak tulajdonítja, az Új Gondolat mozgalom mindezt energiák és rezgések kölcsönhatásaként képzeli el, mely kölcsönhatásokban fontos szerepet tulajdonít az Univerzummal (teremtővel, Istennel) való kapcsolódásnak is.
Megoldásfókuszú szakemberként a tudományosság kritériumainak kielégítésére törekszünk: gyakorlatunkban nagy hangsúlyt fektetünk megfigyelhetőségre, mérhetőségre. Segítő gyakorlata megfelel a bizonyítékokon alapuló (evidence based) paradigmákkal szemben támasztott elvárásoknak, saját elméleteivel, koncepcióival szemben is szkeptikusságra és folytonos vizsgálatra buzdít.
A megoldásfókusz nem egy vallás, bár a kollégák tapasztalata szerint jól megférhet különféle vallási nézetekkel és gyakorlatokkal. Viszont paradigmán belül maradva nem teszünk állításokat spirituális, természetfeletti vagy (kvantum)fizikai jelenségekről. A megoldásfókusz törekvései egyszerűen kívül esnek ezeken a területeken.
Bármit is gondoljunk azonban a világról és az emberről megoldásfókuszú szakemberként, ügyfélhelyzetben továbbra is az ügyfél logikája számít: nem vitatkozunk, utat adunk a hasznos félreértések hozta lehetőségeknek.
Mind a megoldásfókusz, mind az Új Gondolat jelentős szerepet tulajdonít a vágyott jövő részletes elképzelésének, a vágyott jövő elemeire (esetleg “pozitív” dolgokra) irányuló figyelemnek és a változás iránti motivációnak.
“Amire a figyelem irányul, abból lesz több” – mondjuk frappánsan egyszerűsítve, és úgy gondoljuk, hogy mindez a kognitív működés (pl figyelem, észlelés, döntés) vagy a társas interakciók révén valósul meg. Ha azt mondjuk: beszélgessünk lehetőségekről, akkor több lehetőség fog eszünkbe jutni, mint ha bármi másról beszélgetnénk.
Az utóbbi években néhány kollégámmal együtt, ha lehet, kerüljük a “pozitív” kifejezés használatát, Nem gondoljuk, hogy a dolgoknak önmagukban lenne pozitív, vagy negatív értéke: mindent a beszélgetőpartner által elmondott jövőképhez viszonyítva igyekszünk értelmezni.
Egyik kliensem azt szerette volna elérni a támogatásommal, hogy az ő szavaival élve “nehéz, negatív érzéseit jobban át tudja élni, ne tegye el őket azonnal egy zárt lelki fiókba”. A negatív, rossz érzések átélése a vágyott jövő részeként jelenik meg, így a megoldásfókuszú segítő dolga, hogy értékítélet nélkül innen indulva támogassa a kliensét.
Amire a figyelem irányul, abból lesz több.
A New Thought által megfogalmazott “pozitív gondolkodás” szemlélete és technikája sokféle eljárást foglalhat magában, de mindenképpen a vágyott jövő tudatos, kitartó és nagyon pontos vizualizálása, tudatban való rögzítése, és a “negatív gondolatok”, korlátozó hiedelmek, félelmek kiirtása szükséges. Az irányzat szerint ez utóbbiak – még ha tudattalanok is – megakadályozzák a jó dolgok “bevonzását”, a manifesztációt.
Megoldásfókuszú szakemberként nem feltételezzük a “negatív gondolatok” káros hatását; a beszélgetőpartnerünket (és általában az embert) minden pillanatban a képességei legjavát latba vető, cselekvő ágensnek tekintjük. Nem várunk el és nem írunk elő “pozitív gondolkodást”. Elfogadásunk radikális: a hasznos beszélgetések alapvető részének tekintjük a másik ember valóságának (nehézségeinek) elismerését.
A kritikákkal ellentétben nem akarunk mindent “rózsaszínre festeni”. Azonban kutatások (pl. Ray Eads, Mo Yee Lee, 2019), gyakorlati tapasztalatok (pl. John Handen, 2020) és személyes történeteink alapján úgy gondoljuk, hogy az élet legnehezebb helyzeteiben, a legnehezebb körülmények között is hasznos az erőforrások, lehetőségek feltárásáért, sokasításáért, erősítéséért, illetve az egyéni, csoportos vagy társadalmi cselekvőképesség fokozásáért tennünk.
Ehhez képest apróbb különbségnek tűnhet, hogy nem használjuk a “tudattalan” és “tudatos” gondolatok dichotómiáját sem. Nem tekintünk úgy az emberre, mint akit belső vagy külső mechanizmusok, kényszerek, mögöttes szabályrendszerek irányítanának.
Mivel nem elemezzük, osztályozzuk (konceptualizáljuk) a problémákat és nehézségeket, nem foglalunk állást ezek lehetséges okaival kapcsolatban sem. Ügyfélhelyzetekben elfogadjuk, és a remélt változás elérése érdekében hasznosítjuk a beszélgetőparnerünk saját életével, helyzetével kapcsolatos magyarázatait.
Reménykedem, hogy ezek a sorok bepillantást engednek megoldásfókuszú szándékainkba, a megközelítés interakciós hangsúlyaiba. Bízom benne, hogy kellően körültekintően és tisztelettelien, mégis nevén nevezve leírtam, hol látok lényegi kölönbségeket ahhoz, hogy mindez valahogy hasznosnak bizonyuljon számodra.
Mark McKergow: A megoldásfókusz esztétikája
Szerző: Szabó Orsi
Lektorálta: Hankovszky Katalin, PCC
Megoldásfókuszú szakemberekként nagyon ritkán törekszünk arra, hogy eloszlassuk a félreértéseket. Ez a fajta hasznosan félreértő hozzáállás azonban jó eséllyel nehézségeket is szült a megoldásfókuszú gondolatok (szakmai) befogadhatóságát illetően. New Age és megoldásfókusz? Következzenek a hasonlóságok és különbségek!
2024. 08. 26.
Nyerj új lendületet a csapatoddal az év második felére!
2024. 04. 01.
Véletlenszerűen releváns válaszlehetőségek a számunkra fontos kérdésekre.
2023. 05. 09.
“Nem kell nagyon nagy dolgokat tanítanunk. Amit a gyerekek és a felnőttek már csinálnak valamit, és általában az a jó irányba mutat.” Haesun Moon története