Megoldásközpontú szemlélet a gyermekvédelemben (kutatási összefoglaló)
A szöveg Antonio Medina és Mark Beyerbach "A megoldásközpontú tréning hatása a gyermekvédelmi dolgozók szakmai hiedelmeire, gyakorlatára és a burnoutra Tenerife szigetén" című tudományos publikációjának összefoglalója.
2022. 12. 17.
Az elmúlt évtizedek gyermekvédelmi gyakorlatában a negatív, hiányokra és nehézségekre összepontosító szemléletmód uralkodott. Mindez gyakran a kliens – segítő kapcsolatok megromlásához és bizalomvesztéshez valamint elégedetlen kliensekhez vezet. Az utóbbi években azonban több szakember is egy másik, az erősségekre és erőforrásokra fókuszáló gyermekvédelmi megközelítés mellett érvel.
A két megközelítésmódhoz tartozó előfeltevések, hiedelmek
*megoldásfókuszú rövidterápia és Signs of Safety modell
A tanulmány két kísérletet ismertet. Mindkettőben 152, különféle végzettségekkel, szakmai feladatokkal és tapasztalattal rendelkező gyermekvédelmi szakember vett részt. Az adatgyűjtéshez a kutatók két önbevallós kérdőívet használtak: burnoutot mérő Maslach Burnout Kérdőív valamint a kifejezetten az e kísérletekhez kifejlesztett ‘Szakmai hiedelmek és gyakorlatok’ kérdőívet.
Első kísérlet: szakmai hiedelmek és burnout
Az első kísérlet a szakmai hiedelmek és gyakorlatok valamint a burnout kapcsolatát vizsgálta. Az eredmények szerint az erőforrásorientált hiedelmek és gyakorlatok negatívan korrelálnak a burnout mértékével. A burnoutra kapott pontértékek alacsonyabbak voltak azoknál, akik:
-Deficitorientált szemléletmódErőfforás- és erősségorientált szemléletmód*
| A kliensekről, a szolgáltatást igénybe vevő családokról alkotott kép | Többszörösen hátrányos helyzetűek, összetett problémáik vannak
híjján vannak az erőforrásoknak és nehéz velük együttműködni |
Megéri velük együtt dolgozni
Összetett, komoly kihívásokkal néznek szembe Motiváltak arra, hogy elérjék a céljaikat és változzanak |
| A segítő viszony | Paternalisztikus-gondoskodó asszimetrikus hatalmi elrendezéssel
olykor szembenállással és (kölcsönös) bizalmatlansággal |
Partneri viszony, együttműködés
Annak elismerése, hogy a gyermekbántalmazás és elhanyagolás interakcióban alakul ki |
| A segítő | Szakértő | Kísérő |
| A kliensek | A javaslatok és intervenciók passzív befogadói vagy elutasítói (ellenállók) | Saját változásuk szakértői, a kívánt célok és akciók meghatározói |
| A szakértő feladata | Célok és intervenciók és javasolt akciók meghatározása, a kliensek támogatása ezek megalósításában | A kliensek erőforrásainak felfedezése, erősítése, támogatás nyújtása a célok eléréséhez |
| A diagnózis / értékelés lényege | A diszfunkciók diagnosztizálása, problémák, működési zavarok feltárása | Nincs formális diagnózis: az értékelés a nehézségek és erősségek viselkedéses leírásából áll |
| A diagnózis / értékelés természete | Objektív / objektivitásra törekvő | Szubjektív |
| A diagnózis alapja | Normatív kritériumok | A kliensek saját értékei és elképzelései |
| Időperspektíva | Múlt, a jelen helyzet történeti előzményei | A jelen helyzet és a vágyott jövő |
| A diagnózis célja |
Intervenciós terv megalkotása |
Az értékelés a kliens és a segítő interakciójában jön létre, és önmagában is intervenciós értékkel bír |
| A prevenciós munka célja | A jelenlévő problémák megszüntetése, a kockázati tényezők csökkentése, a diszfunkcionális hiedelmek és viselkedésminták kijavítása | Az előremutató jelek támogatása és a jól-lét erősítése |
Az első kísérlet eredményei azonban csupán korrelációk, melyek nem igazolnak a két tényező közti ok-okozati viszonyt. Ez alapján elképzelhető, hogy a deficit-orientált szemlélet felelős a burnoutért (az erőforrás-központú megközelítés pedig protektív faktor). De az okság akár fordított is lehet: minél jellemzőbb valakire a burnout, annál inkább hajlamos a családokat egy normatív, deficit-orientált szemlélettel megközelíteni. A második kísérlet éppen ezért azt vizsgálja, hogy a hiedelmek és szakmai gyakorlatok erőforrás-orientált irányú elmozdulása eredményez-e pozitív változást a burnout pontszámokban.
Második kísérlet: a megoldásközpontú rövidterápia hatása a szakmai hiedelmekre és gyakorlatokra valamint a burnoutra
A második kísérlet során a résztvevőket két, azonos jellemzőkkel bíró csoportra osztották. A kísérleti csoport két, egyenként tizenöt órás megoldásközpontú rövidterápiás tréningen, valamint ezt követően összesen harminc órányi csoportos (megoldásközpontú) szupervízióban vett részt nyolc hónapon át. A kontroll csoport nem részesült ebben a képzésben.
Az eredmények szerint a megoldásközpontú rövidterápiás képzés hatására a szakemberek erőforrás-orientált szemléletmódja és szakmai gyakorlatai jelentősen erősödtek. Ezzel együtt a tréning hatására a burnout kérdőíven kapott pontszámok is csökkentek. E változások két fő eredője, hogy a résztvevők elmozdultak a paternalisztikus szakértői szerepből a partneri, kísérő szerep valamint a teamen belüli interdiszciplináris együttműködések kialakítása felé.
A második kísérlet érdekessége, hogy a hiedelmekre és gyakorlatokra vonatkozó válaszokban beálló változás java része a tréning után következett be. A hat hónapos szupervízió ehhez képest jóval kisebb arányú változást hozott. Az is kérdés továbbá, hogy ez a kisebb változás a szupervíziónak köszönhető, vagy annak hiányában, a tréning “utóhatásaként” magától is megtörtént volna.
A kísérletben leírt megoldásközpontú intervenció költséghatékony: rövid időt és kis befektetést vesz igénybe, hatásai azonban azonnal érezhetők – így alkalmazását jó szívvel javasoljuk más, szűkös erőforrásokkal rendlekező, és a deficit-orientált szemlélet nehézségeivel küzdő szerevezetek számára is.
Érdekel az adaptáció lehetősége a saját szervezetedre? Beszéljünk róla közösen: Info@solutionsurfers.hu
Kapcsolódó cikkek
2022. 12. 06.
Apu, tudnál engem coacholni?
Egyik este a legidõsebb lányom, Anna Julia (13 éves) a dolgozószobám küszöbén állva azt kérdezte: „Apu, tudnál engem coacholni?”. Miután általában menedzsereket coacholok, érthető volt a meglepettségem, különösen, hogy a kérés egy tinédzser szájából hangzott el.
2023. 01. 24.
Megoldásfókuszú ötletek (első) ofő órára
Hogyan lehet egy év eleji első osztályfőnöki óra élvezetes, energiát adó, közösséget formáló és talán még emlékezetes is?
