Beszélgetni mindenki tud, nem? Avagy mi a coaching, és mit csinál egy coach?

By Hankovszky Christiansen Katalin 2021.02.13.

A szöveg Hankovszky Katalinnak a Mindenki akadémiáján elhangzott előadásának átirata.

Az emberi nyelvet panaszkodásra találták ki. Az ügyfeleimmel egy másik nyelvi játékot játszom. Ez a nyelvi játék arra megy ki, hogy az ügyfeleim a beszélgetés után megváltozva folytathassák az útjukat. Könnyedebben, több világos ötlettel arról, hogy hogyan lehetnek sikeresebbek, boldogabbak abban, amit el szeretnének érni.

Ki a coach?

A coachok beszélgetőprofik. De miért kell a beszélgetésre egy új szót bevezetni? Olyasmi ez, mint amikor a kocsinak hirtelen motorja lett, és nagyon fontossá vált “automobilnak” nevezni, kifejezve, hogy ez a szerkezet magától is mozog. Ebben a coach-típusú beszélgetőprofizmusban van egy új elem a korábbi tanácsadáshoz, segítéshez képest. 

Coachként abból indulunk ki, hogy az ügyfél szakértője a saját életének, a helyzetének, önrendelkezik. Minden, ami a beszélgetésben elhangzik, az az ügyfél világában kell, hogy értelmes legyen, nem pedig a coach számára. Ő nem tesz semmi mást, mint tartja a beszélgetés keretét, figyel és az ügyféllel együtt alakítja a folyamatot úgy, hogy az minél hasznosabb legyen az ügyfélnek. 

A coaching tehát egy ügyfélközpontú beszélgetés, aminek minden egyes mozzanata attól függ, hogy hova akar az ügyfél eljutni. Hétköznapi nyelvet használunk nem hétköznapi módon. 

Hogyan indult és terjedt a coaching? 

Valamikor a 90-es évek folyamán merült fel ez a professzió és ez a helyzet, hogy valaki négyszemközt, titkos beszélgetésben, általában felsővezetőt támogat külső segítő szerepből. A coaching mindössze ezt a szettinget jelentette: négyszemközti támogatás egy felelős döntéshelyzetben. Ebbe a tág meghatározásba aztán sokféle módszertan bekerülhetett. 

A beszélgetés “titokzatossága” sok problémát vetett fel. Ha titokzatos az a beszélgetés, honnan lehet tudni, hogy mire jó? A felsővezetőknek nem volt kihez fordulniuk,így mégis nagyon hamar hasznosnak bizonyult a coaching.

A coaching hamar elterjedt más cégeken belüli csoportok megsegítését szolgálva, és tovább nőtt sokszínűsége és módszertani sokfélesége is. Magyarországon a 2000-es évek közepére tehetjük a coaching megjelenését. Hogy miért éppen ekkor és miért ilyen gyorsasággal terjedt el ez a szolgáltatás, az összefügg nagyon sok változással, amik a 90-es évek végén és a századunk elején voltak megfigyelhetőek. 

Megváltozott például a foglalkozások dinamikája: sokkal gyorsabban váltunk és nem tudjuk előre, hogy az, akit egy cég alkalmaz, mi mindent tanult már meg. A coaching tehát modern tanulástámogatás is. Az élethosszig tartó tanulás azért lehetséges, mert az amit az életünk során már megtanultunk, az valahogy működtethető egy új helyzetben is.

Világszerte, de Magyarországon is elég nagy az egy főre jutó coachok az aránya. Sok pénzt is adunk ki erre a szolgáltatásra. Honnan lehet tudni, hogy a kiadott összeg megtérül? Ha valaki saját maga dönt úgy, hogy coachot keres fel, az egyértelmű. Azonban ha egy cég ad ki pénzt erre a szolgáltatásra, az már kérdéseket vet fel. 

Valamivel a coaching elterjedése után indult el ennek a területnek kutatása, elsőként azzal a céllal, hogy megmutassuk, hoz-e valamit a konyhára ez a fajta támogatás. Azt hamar észrevették, hogy az úgynevezett “puhább” tényezők mellett – kommunikáció vagy együttműködés – a kemény számokban is megmutatkozik annak a hatása, ha az együtt dolgozó emberek gyakrabban néznek rá saját helyzetükre például egy coach segítségével.

Mikor megyünk coach-hoz?

Leggyakrabban elakadt helyzetekben megyünk coachhoz. Én magam is így találkoztam ezzel a szakmával: a karrierem következő lépéseként lehetséges utakról kellett döntenem. A mai napig emlékszem a coachom kérdésére: “Tegyük fel, hogy valahogy jól döntöttél. Mi lesz az első dolog, amit elkezdesz majd csinálni?” Emlékszem a megkönnyebbülésre és arra a nagyon világos hangra, amin elkezdtem sorolni, miket fogok tenni a döntésem után. Körülbelül a harmadik mondatnál vettem észre, hogy megoldottam a helyzetet, hiszen világos volt, merre akarok haladni, s az is világossá vált, hogyan döntök.

Mára nagyon sok területen elterjedt a coaching: a támogató, célzott, az ügyfél ügyében zajló professzionális beszélgetés. Magánemberek leggyakrabban egyéni döntési helyzetekben fordulnak coachhoz, szervezeti környezetben pedig továbbra is gyakran előfordul, hogy a coaching célja a felsővezetők támogatása. Ha a fitnesz centerben valaki az én tudásomra építve akarja megmondani, hogy mit csináljak, azt hívhatjuk fitnesz coachnak. Ha egy táplálozási tanácsadó meg akarja tudni tőled, mi mindent csinálsz már jól, mi működik, akkor ennek a tanácsadásnak lerövidül az ideje, és mást csinálnak a szereplők is, így a folyamatot elkezdik coachingnak nevezni. A coachtól tehát több kérdést kaphatunk, mint megmondást.

Mit és hogyan csinál valójában a coach? 

Elsősorban, ha jól csinálja, kérdez. De komolyan oda is figyel. Mielőtt a beszélgetőpartnerek leülnének egy coaching beszélgetésre, már nagyon sok minden eldől közöttük. Kémiának is szokták nevezni, amit néha túlbecsülönk, mert kooperálni, együttműködni nagyon sokféle emberrel lehet. Abban a pillanatban tehát, amikor eléri a fenekük a széket, akkor már fennáll közöttük az együttműködésnek a lehetősége, és az első néhány szabálya is. Ezeket a szabályokat a coach egyezteti  az ügyfelével. Például megmondja neki, hogy mindaz ami elhangzik a beszélgetésben, az szigorúan titoktartás alatt hangzik el. Na de hogyan lehet titkot tartani, ha a cég fizeti a coachingot? Ha jól csinálták, akkor előtte volt már egy beszélgetés arról, hogy mi marad ténylegesen titokban és miről kell a coachnak vagy az ügyfélnek beszámolnia abból, ami a beszélgetésükben történt. Erről beszélgetni, egyezni, tárgyalni kell: hogyan lesz midnez jó, professzionális és hasznos az ügyfélnek.

Amikor leülök egy ügyféllel, azt is megemlítem, mi fog történni, illetve azt, hogy ő a saját életének a szakértője. Éppen ez okból azt is elmondom, hogy sok kérdést fogok feltenni, melyek között lesz olyan is, ami igazán hasznosnak tűnik, meg olyan is, ami esetleg kevésbé. Megemltem, hogy hálás vagyok, ha ezeket az utóbbiakat visszaadja majd.

Tegeződik a coach? Igen, nagyon gyakran még üzleti szettingben is tegeződünk, egyszerűen azért, mert könnyebb a beszélgetés. Munkategeződésnek is nevezik ezt. Mit csinál az ügyfél eközben? Jelzi azt, hogy együtt alakítjuk a beszélgetést. Még ha nem is szól, akkor is nyilvánvalóvá válik, hogy együtt dolgozunk, jelen vagyunk és követjük azt, amit a másik mond. 

Amikor elérkezik az első kérdés ideje, a coach próbálja megtudni, hova halad az ügyfél. Mint a jó taxisofőr: miután köszöntötte az utasát, megtudakolja tőle, hogy merre menjenek, nem pedig csak akkor kérdezi meg ezt, amikor már öt kört tett a blokk körül. Coachként szintén már az első kérdésünk arra irányul, hogy ha jól sikerül a beszélgetés, annak mi lehet a hatása.

Máig emlékszem arra az ügyfelemre, aki erre a kérdésre azt mondta, hogy “végre leszáll rólam a főnököm”. A coach tudja, hogy kivel beszél, nem a főnök az, aki ott ül. Hogyan tudunk azon dolgozni, hogy a főnök leszálljon róla? A coachok különböznek abban, hogy hogy reagálnak egy ilyen helyzetre. Vannak, akik rávezetik az ügyfelet arra, hogy mi az amit ők megtehetnek a probléma megoldás érdekében. Vannak coachok, akik belemennek a játékba és megkérdezik: “Tegyük fel, hogy ez megtörténik. Mit tud akkor másként csinálni, amit e nélkül nem tudna?” Szerencsés esetben jön erre egy válasz. Ennél az ügyfélnél például az, hogy: “sokkal több kedvem lesz bemenni dolgozni.”

A coaching jövője

Egy lehetséges változat a coaching jövőjét illetően, hogy egyre több coach lesz, egyre több pénzt adunk ki coachra és egyre több folyamatot fognak coachinggal támogatni. Ebben a szcenárióban ott a remény, hogy erősödik a szakmásodás folyamata, és egyre jobban és jobban odafigyelünk a minőségre, hasznosságra, tudományos megalapozottságra – vagy épp arra, milyen esetekben nem használható a coaching.

Van egy másik lehetséges út is, amely, remélem, erősödni fog: az, hogy minél többen tudjanak coaching szemlélettel beszélgetni. Sok kollégám dolgozik azon, hogy öncoachingra használható eszközöket tegyen elérhetővé minél több ember számára. De remélhetőleg ez, az öncoaching képessége erősödik minden coachcsal folytatott beszélgetésben is. Ha a coach jól kérdezett, és az ügyfél észrevette, mi történik vele, akkor nagyobb az esély rá, hogy egy következő esetben feltegye magának a jól működő kérdéseket. Valahogy úgy, ahogy a fenti kérdés “Mi lesz az első dolog, amit csinálni fogsz, mituán jól eldöntötted?”, elkísért engem az elmúlt huszonegy évben, és használni tudom újra és újra, amikor a saját ügyeimben döntéseket, ötleteket  próbálok megvalósítani – coach-csal vagy a nélkül.

Aki coachingban volt, annak ötletei keletkezhetnek arról, hogy mi segített neki. Ha kellően egyszerű volt a dolog, saját maga is használhatja azokat a kérdéseket, eszközöket. De talán ez a fajta rákérdezés, a másik megerősítése abban, ami már jól megy neki: közös nyelvünkké is válhat. Talán bemegy egyszer a köztudatba, hogy egy tanár messzebbre jut az osztállyal akkor, ha gondot fordít az osztállyal való szerződéskötésre, ha kíváncsi arra, amit a tanulók már megértettek és arra építve kezdi el a történetét.

Én leginkább az is-is-nek drukkolok. Legyenek profi coachok – meg is fizetem őket. Tervezzenek jó összegeket a cégek arra, hogy a saját embereikbe invesztáljanak. Emellett pedig bánjunk otthon egymással is megerősítően, kíváncsian, és csak abban segítsünk, amiben a másik is akarja, hogy segítsünk.

  • Adószám: 22711337242
  • Bankszámlaszám: K&H
  • 10404027 50526569 78851012
  • IBAN HU80104040275052656978851012
  • SWIFT: OKHBHUHB

Megoldásfókusz a postaládádba?

  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.