Megoldásközpontú szemlélet a gyermekvédelemben (kutatási összefoglaló)
A szöveg Antonio Medina és Mark Beyerbach "A megoldásközpontú tréning hatása a gyermekvédelmi dolgozók szakmai hiedelmeire, gyakorlatára és a burnoutra Tenerife szigetén" című tudományos publikációjának összefoglalója.
2022. 12. 17.
Az elmúlt évtizedek gyermekvédelmi gyakorlatában a negatív, hiányokra és nehézségekre összepontosító szemléletmód uralkodott. Mindez gyakran a kliens – segítő kapcsolatok megromlásához és bizalomvesztéshez valamint elégedetlen kliensekhez vezet. Az utóbbi években azonban több szakember is egy másik, az erősségekre és erőforrásokra fókuszáló gyermekvédelmi megközelítés mellett érvel.
A két megközelítésmódhoz tartozó előfeltevések, hiedelmek
*megoldásfókuszú rövidterápia és Signs of Safety modell
A tanulmány két kísérletet ismertet. Mindkettőben 152, különféle végzettségekkel, szakmai feladatokkal és tapasztalattal rendelkező gyermekvédelmi szakember vett részt. Az adatgyűjtéshez a kutatók két önbevallós kérdőívet használtak: burnoutot mérő Maslach Burnout Kérdőív valamint a kifejezetten az e kísérletekhez kifejlesztett ‘Szakmai hiedelmek és gyakorlatok’ kérdőívet.
Első kísérlet: szakmai hiedelmek és burnout
Az első kísérlet a szakmai hiedelmek és gyakorlatok valamint a burnout kapcsolatát vizsgálta. Az eredmények szerint az erőforrásorientált hiedelmek és gyakorlatok negatívan korrelálnak a burnout mértékével. A burnoutra kapott pontértékek alacsonyabbak voltak azoknál, akik:
-Deficitorientált szemléletmódErőfforás- és erősségorientált szemléletmód*
| A kliensekről, a szolgáltatást igénybe vevő családokról alkotott kép | Többszörösen hátrányos helyzetűek, összetett problémáik vannak
híjján vannak az erőforrásoknak és nehéz velük együttműködni |
Megéri velük együtt dolgozni
Összetett, komoly kihívásokkal néznek szembe Motiváltak arra, hogy elérjék a céljaikat és változzanak |
| A segítő viszony | Paternalisztikus-gondoskodó asszimetrikus hatalmi elrendezéssel
olykor szembenállással és (kölcsönös) bizalmatlansággal |
Partneri viszony, együttműködés
Annak elismerése, hogy a gyermekbántalmazás és elhanyagolás interakcióban alakul ki |
| A segítő | Szakértő | Kísérő |
| A kliensek | A javaslatok és intervenciók passzív befogadói vagy elutasítói (ellenállók) | Saját változásuk szakértői, a kívánt célok és akciók meghatározói |
| A szakértő feladata | Célok és intervenciók és javasolt akciók meghatározása, a kliensek támogatása ezek megalósításában | A kliensek erőforrásainak felfedezése, erősítése, támogatás nyújtása a célok eléréséhez |
| A diagnózis / értékelés lényege | A diszfunkciók diagnosztizálása, problémák, működési zavarok feltárása | Nincs formális diagnózis: az értékelés a nehézségek és erősségek viselkedéses leírásából áll |
| A diagnózis / értékelés természete | Objektív / objektivitásra törekvő | Szubjektív |
| A diagnózis alapja | Normatív kritériumok | A kliensek saját értékei és elképzelései |
| Időperspektíva | Múlt, a jelen helyzet történeti előzményei | A jelen helyzet és a vágyott jövő |
| A diagnózis célja |
Intervenciós terv megalkotása |
Az értékelés a kliens és a segítő interakciójában jön létre, és önmagában is intervenciós értékkel bír |
| A prevenciós munka célja | A jelenlévő problémák megszüntetése, a kockázati tényezők csökkentése, a diszfunkcionális hiedelmek és viselkedésminták kijavítása | Az előremutató jelek támogatása és a jól-lét erősítése |
Az első kísérlet eredményei azonban csupán korrelációk, melyek nem igazolnak a két tényező közti ok-okozati viszonyt. Ez alapján elképzelhető, hogy a deficit-orientált szemlélet felelős a burnoutért (az erőforrás-központú megközelítés pedig protektív faktor). De az okság akár fordított is lehet: minél jellemzőbb valakire a burnout, annál inkább hajlamos a családokat egy normatív, deficit-orientált szemlélettel megközelíteni. A második kísérlet éppen ezért azt vizsgálja, hogy a hiedelmek és szakmai gyakorlatok erőforrás-orientált irányú elmozdulása eredményez-e pozitív változást a burnout pontszámokban.
Második kísérlet: a megoldásközpontú rövidterápia hatása a szakmai hiedelmekre és gyakorlatokra valamint a burnoutra
A második kísérlet során a résztvevőket két, azonos jellemzőkkel bíró csoportra osztották. A kísérleti csoport két, egyenként tizenöt órás megoldásközpontú rövidterápiás tréningen, valamint ezt követően összesen harminc órányi csoportos (megoldásközpontú) szupervízióban vett részt nyolc hónapon át. A kontroll csoport nem részesült ebben a képzésben.
Az eredmények szerint a megoldásközpontú rövidterápiás képzés hatására a szakemberek erőforrás-orientált szemléletmódja és szakmai gyakorlatai jelentősen erősödtek. Ezzel együtt a tréning hatására a burnout kérdőíven kapott pontszámok is csökkentek. E változások két fő eredője, hogy a résztvevők elmozdultak a paternalisztikus szakértői szerepből a partneri, kísérő szerep valamint a teamen belüli interdiszciplináris együttműködések kialakítása felé.
A második kísérlet érdekessége, hogy a hiedelmekre és gyakorlatokra vonatkozó válaszokban beálló változás java része a tréning után következett be. A hat hónapos szupervízió ehhez képest jóval kisebb arányú változást hozott. Az is kérdés továbbá, hogy ez a kisebb változás a szupervíziónak köszönhető, vagy annak hiányában, a tréning “utóhatásaként” magától is megtörtént volna.
A kísérletben leírt megoldásközpontú intervenció költséghatékony: rövid időt és kis befektetést vesz igénybe, hatásai azonban azonnal érezhetők – így alkalmazását jó szívvel javasoljuk más, szűkös erőforrásokkal rendlekező, és a deficit-orientált szemlélet nehézségeivel küzdő szerevezetek számára is.
Érdekel az adaptáció lehetősége a saját szervezetedre? Beszéljünk róla közösen: Info@solutionsurfers.hu
Kapcsolódó cikkek
2022. 11. 06.
Erőforrászuhany lábujjakra – esti megoldásfókusz gyerekekkel
A megoldásfókuszú eszközök olyan egyszerűek, hogy még egy négyéves is képes használni őket - gondolhatnád az alábbi történet hallatán. És lehet, hogy nem is tévednél túl nagyot...
2023. 01. 09.
Egy állati jó főnök (Peter Szabó esete, Chris Iveson megjegyzéseivel)
Az interjú coaching-demonstrációként szolgált egy tréning során. Az ügyfél célja az volt, hogy középvezetőként jobban boldoguljon a feladataival. Egy tizenkét perces részlet következik a beszélgetésből, ami az ülés második percétől került rögzítésre.
