Változás jelei a megoldásfókuszú megközelítésben

A szöveg Hankovszky Katalinnak a 2019-es Signs of Progress - SOLWorld konferencián tartott Változás jelei című előadásának átirata.

2022. 10. 17.

„People need to be able to hope to engage in the process of change.”

Evan George

Az előrelépés jeleivel dolgozni igazán reményt keltő dolog. Az alábbiakban arról lesz szó, hogyan tudjuk úgy orientálni az ügyfeleinket, beszélgetőpartnereinket, hogy reményeket keltsünk bennük azzal a változással kapcsolatban, amelyen éppen dolgoznak. Azt is szemügyre veszem, mik a lehetséges bizonyítékai annak, hogy miközben velük dolgozunk, valahogyan mi magunk és az általunk használt megközelítés is halad valamerre.

Ügyfeleinkkel beszélgetve: Elhatározni vs észrevenni

Körülbelül huszonhárom évvel ezelőtt találkoztam először a megoldásfókusszal. Olyan lelkes lettem, hogy nem sokkal ezután el is kezdtem megmutatni másoknak is. Akkor még nagy rajongója voltam a kis lépéseknek. A beszélgetés végén nagyon keményen dolgoztam az ügyfeleimmel, hogy átgondolják, milyen kis lépéseket fognak hamarosan – például a következő alkalomig – megtenni. Egy idő után viszont azt vettem észre, hogy mintha több hasznot hozna megkérdezni tőlük, hogyan fogják észrevenni azt, hogy előreléptek. Micsoda különbség megkérdezni valakit, hogy mit akarsz csinálni, hogy előre tudj majd lépni – mint azt mondani: „teljesen világos, hogy ebben és ebben, amit akarsz, előre fogsz lépni. Hogyan fogod észrevenni?” Teljes könnyedséggel mozogni afelé, amit szeretnék, egyszerűen csak menni afelé: nagy butaság lenne nem észrevenni, hogy már közelebb lettem. Vagyis mozgok valahogyan, és észreveszem (és nem elhatározom, hogy mozdulok, és ahhoz ezt meg ezt kell tennem). 

A coachképzéseinken használt kérdéskártyák között korábban volt egy olyan, hogy „kis lépések”. Egy idő után mindig elmondtam, hogy ezek valójában nem is kis lépések, hanem az előrehaladás jelei. Most az „előrehaladás jelei” kifejezés szerepel a magyar kártyáinkon. Az előrelépés jeleiről és az észrevevésükről való kérdezősködés – úgy tűnik – a megoldásfókuszú munka egyik lényeges eleme lett. 

Az előrelépés jelei a megoldásfókuszú megközelítésben

Érdekes még, hogy a közelmúltban egy éven belül két fontos megoldásfókuszú könyvnek is jelent meg második kiadása, méghozzá jelentős tartalmi változtatásokkal. Az egyik John Henden tíz éves Preventing Suicide: The Solution Focused Approach című munkája, a másik Kidge Burns 2007-es  Focus on Solutions: A Health Professional’s Guide -ja. Egyik kedvenc kollégám, Daniel Meier pedig szintén ekkortájt, szintén tíz év után szabta újra a csoportokkal való megoldásfókuszú munka modelljének (SolutionCircle) nyolc elemét összesen négyre. Valami történik a megoldásfókuszú megközelítésen belül…

Hogy mindebből egy történetet csináljak, el kellett kezdenem Phd-zni: megpróbáltam a megfigyeléseimet akadémiai berkekbe terelni. A csodás megoldásfókuszú vizekben való lubickolás helyett egy teljesen másik szemszögből kellett megfigyelnem, amit megoldásfókuszú szakemberként csinálok. Ennek köszönhetően lettek új benyomásaim a szemléleten belüli haladásról, változásról.

Változás és / vagy előrehaladás

Nem én vagyok az egyetlen, aki megfigyeli a megoldásfókuszú megközelítést. Mark McKergow Solutionfocus 2.0 koncepciója körül szép és intenzív szakmai vita zajlik arról, hogyan látjuk a megközelítésünket változni vagy éppen nem változni. 

A változás és az előrehaladás közti különbség lényege számomra az irányultság. Csak akkor hívhatom haladásnak például a tanításom tartalmában történt változást, ha van benne egy intenció. Az én intencióm pedig az, hogy reményt keltsek a megoldásfókuszú beszélgetéseinkben. De mi a szándékunk ezzel a megközelítéssel? Hogyan dönthetjük el, hogy változásként vagy előrehaladásként értékeljük azt, ami történt a szemléleten belül?

Gondolhatjuk úgy, hogy az előrehaladás valójában a megfigyelő szemében történik – és írni valamiről, az egyfajta megfigyelést jelent. A tudományt vagy az akadémiai írást pedig – a megoldásfókuszhoz hasonlóan – tekinthetjük sajátos nyelvi játéknak. Amikor megpróbáljuk lefordítani erre a nyelvezetre mindazt, amit a gyakorlatban csinálunk, azzal lehetőséget teremtünk, hogy megfigyeljük, mi történik, és hogyan halad előre a szemléletünk. 

Nagyon becsülöm, ahogyan Mark McKergow próbálja lefordítani és áttenni egy előrehaladást, változást leíró, a leírt dologtól független nyelvezetbe a megoldásfókuszt. Mindez meghív minket a saját megfigyeléseinkhez, lehetőséget ad egy a másfajta megfigyelésre, illetve serkenteni tudja a megfigyeléseinkről szóló eszmecseréinket is.*

Előrehaladás jelei a megoldásfókusz szervezeti alkalmazásában: elérhetőség, megbízhatóság, kompatibilitás

Az előrehaladás olyan változás, amelynek iránya van. Én azt szeretném látni, hogy a megoldásfókusz a szervezetekben valódi alternatívája más megközelítéseknek. Azt szeretném, hogy változási folyamatokról, a vezetés stílusáról vagy a céges mindennapi élet ügyeiről döntő embereknek legyen esélyük a megoldásfókuszt, mint munkamódot választani. Számomra minden jel, ami arra utal, hogy a megoldásfókusz mint választás elérhető szervezetekben vagy közösségekben – az már az előrehaladás jele. Azon vagyok, hogy még több és több ilyen jelet tudjunk összegyűjteni. Például, hogy hogyan tudjuk támogatni az ügyfeleinket egy reményt adó, könnyedebb, jövőbe néző munkamód, a megoldásfókuszú munkamód választásában.

Szintén az előrehaladás jele, ha észre tudjuk venni, hogy a megoldásfókusz megbízhatóan működik. Vagyis nem csak elérhető, de aki számára elérhető, az észreveszi a különbséget más munkamódokhoz képest, és lát arra komoly esélyt, hogy így tudna dolgozni. Ezért is szeretném megköszönni mindazoknak, akik dokumentálják a szervezetekben végzett munkájukat: úgy tudjuk megmutatni a megoldásfókusz megbízhatóságát, ha vannak esetek, példák, izgalmas, rövid prezentációk és üzenetek erről a fajta munkáról. Minden egyes eset, minden egyes példa egy-egy jel, hogy a megközelítésünk egyre inkább megbízhatóvá válik.  

Azt is nagyon fontosnak tartom, hogy a munkánk kompatibilis legyen a szervezeti élettel – talán ez megint egy nyelvi kérdés, vagy azoknak a metaforáknak a kérdése, amelyeket használunk. Hívhatjuk megoldásfókusznak azt, amit csinálunk, de hívhatjuk business lunch-nak is, ha lehetőséget szeretnénk adni az embereknek, hogy a munkahelyi hétköznapjaikban más nyelvet használva beszélgessenek. A business lunch egy olyan formátum, amiben a megoldásfókusz külön tanítása nélkül dolgozunk megoldásfókusszal szervezetekben. Bízhatunk benne, hogy a megközelítésünk annyira és egyszerű, hogy mindenképp le fogják másolni, már a business lunchot követő kávészünetben is.  

(A kollégám, Daniel Meier például nagyon sokat dolgozott azon, hogy szervezetekben is működő metaforákat és formátumokat dolgozzon ki és mutasson meg – amivel egyszerűen lehet meghívni embereket erre a másfajta nyelvhasználatra. Ennek a munkának az eredménye a Business Lunch – 14 recipes for meaningful conversations in everyday working life című füzet.)

Előrehaladást hozva a világban

Nem csak azokat a jeleket keresem, amelyek a megoldásfókusz mint megközelítés előrehaladását mutatják, hanem azokat is, amik arról szólnak, hogy a megoldásfókusz előrehaladást hozhat a világban. Nem csak a szervezetekbe, hanem nagyobb léptékben is. Például:

  • Jonas Wells és kollégái, akik az állami intézmények egymással való együttműködésével törődnek egy vágyott jövő felől indulva. 
  • Irene Bush és Therese Steiner munkája, ami más kultúrákba is igyekszik elvinni a megoldásfókuszt és remény kelteni a fiatalok számára. 
  • Horváth Irma munkája egy eldugott kis magyar faluban, ahol az állam elvette a támogatást az iskolától, ő pedig úgy támogatta a tanárokat, hogy felfedezték, képesek (napokon belül) megszervezni magukat és tudják folytatni a munkájukat. (Ezen az eseten nem tudtunk túl sokáig dolgozni, mert nem volt szükségük többé külső támogatóra…)
  • A Petra Müller-Demary és Ian Peatey által elkezdett SolutionCafé. Több nyelven is vannak már kártyák hozzá, amivel meghívhatunk embereket. Például egy kávézóban, és elkezdhetnek egymással a saját történeteikről másképpen beszélni egymással. 
  • Egy lakókocsi furcsa svájci rendszámmal és az oldalán rajzokkal bejárta az egész USA-t, ingyen kávét és egy beszélgetést kínálva. Elfie Czerny és Dominik Godat nap mint nap betekintést enged az életükbe, inspiráló, gondolatébresztő furcsa kérdéseket ajánlva. 

Jó eséllyel ide tartozik a te munkád is. Nem csak a jótékonysági projektjeink: meghívni valakit a kurzusodra, mert tudod, hogy az illető nem tudná megengedni magának, vagy beszélsz valakivel, akinek aztán könnyebb lesz a szíve. Szeretném látni, ahogyan ez a megközelítés megváltoztatja a világot. És látom a jeleit ennek az előrehaladásnak. 

* A módszer változásához, előrehaladásához 2021-ben már hozzátartozik Mark McKergow Next Generation of Solution Focused Practice című könyve, illetve Adam Froerer és Cecil Walker mikroanalízissel végzett kutatásai. kieg: Hankovszky Kati, 2021

 

Kapcsolódó cikkek

2022. 12. 10.

Hatékony értékesítői teamcoaching három órában

Ez az eset szép példája annak, hogyan lehet egészen apró, finom beavatkozással komoly, pénzügyileg is mérhető eredményt elérni: az értékesítőkből álló csapat teljesítménye 40%-kal nőtt a teamcoachingot követő negyedik hónap végére.

Tovább

2022. 10. 20.

Egy szociológus félreértése, avagy a megoldásfókuszú rövidterápia indulásának rövid története

2002-ben Steve de Shazer egy workshopot tartott a svédországi Malmöben, és a közönségből valaki megkérdezte, hogyan lett ő terapeuta. Azt felelte, ő valójában soha nem volt terapeuta, és a következő történetet mesélte el. Az alábbi cikkben egy szociológus félreértése - avagy a megoldásfókuszú rövidterápia indulásának rövid történetéről olvashatsz.

Tovább

Brief coaching I.

2022. 10. 05.

4 x 10 megoldásfókuszú körkérdés

Hogyan lehetnek a megbeszéléseink még hasznosabbak, motiválóbbak (és talán még rövidebbek is)? Az alábbi 4x10 körkérdés között biztosan találsz majd olyat, amit szívesen kipróbálnál!

Tovább

Érdekel a megoldásfókuszú brief coaching - beszéljünk!

    Megoldásfókusz a postaládádba?