Szakmai beszélgetéseinken rendre felmerül a kérdés: működik-e a megoldásfókusz egyes speciális probléma, körülmény, állapot (pl. diagnosztizálható lelki zavar, probléma, családi helyzet) esetén? Mikor nem működik a megoldásfókusz?
2022. 10. 09.
“Működik”-e a megoldásfókusz
Annyi féle választ tudunk erre adni!
Ha a módszer alapítóját, Steve de Shazert kérdezték hasonló dolgokról, rendre azt felelte: “Nem értem a kérdést.”
Megoldásfókuszú szempontból nagyon is jól érthető ez a válasz: nem dolgozunk kötődési problémákkal, depresszióval, lelki problémákkal. Nem diagnosztikus kategóriákkal és nem problémákkal dolgozunk. Megoldások építésén, a lehetőségek szélesítésén, a remény táplálásán dolgozunk, és főleg beszélgető partnerünkkel dolgozunk – függetlenül attól, hogy milyen problémával (esetleg diagnózissal) érkezett hozzánk.
“A megoldásfókuszú rövidterápia nagyon sokat merít az adott kliensből és az ő történetéből; hogy mit csinál a szakember, az nagymértékben függ attól, hogy az ügyfél mit mond. A legfontosabb dolog, hogy mindez működjön az ügyfelekkel való munkában, tehát semmi sem lehet kielégítő, ami a módszert részesíti előnyben az eredménnyel szemben.
A »jól csináltam, de nem működött« gyenge alternatíva ahhoz képest, hogy a »csaltam kicsit, és a kliens tudott előrehaladni«.
Ez a fajta rugalmasság nem a modellben, hanem a szakember modellel való munkájában keresendő.”
(Mark McKergow: The Next Generation of Solution Focused Practice)
A megoldásfókuszú beszélgetések hatékonyságát keresve leginkább a terápiás folyamatok hatékonyságvizsgálatainak eredményeire támaszkodhatunk. Általában elmondható, hogy a terápiás eredmények elérésében elég csekély szerepe (15%) van annak, hogy a terapeuta (coach, segítő, beszélgetőpartner) milyen módszerrel dolgozik.
Az eredmény szempontjából sokkal fontosabbak az ügyfél erőforrásai, környezetének hatásai (40%), illetve a segítő és az ügyfele közötti bizalomteli, őszinte, támogató kapcsolat (30%). (Ha számolsz épp: a maradék 15%-ot az ügyfél elvárásainak és a hasznosságba vetett reményének tulajdonítjuk.)
Logikusnak tűnik, hogy ezek a tényezők ráadásul nem függetlenek egymástól. Ezért szívesen gondoljuk, hogy a módszerünk egy eszköz, amivel a legtöbbet hozhatunk ki a hatótényezőknek abból a 70%-ából (ügyfél erőforrásai + kapcsolat), ami az eredményért felelős!
Sok-sok kutatás és adat van arra, hogy a megoldásfókusz más módszerekhez hasonló eredményességgel használható a problémák széles körével küzdő ügyfelek esetében.
A problémás ivás (alkoholizmus), traumák okozta problémák, krónikus fájdalom, családon belüli erőszak, bántalmazás, tanulási problémák, társadalmi reintegráció, kiégésprevenció és -kezelés, depresszió: vannak adataink, melyek alátámasztják a megoldásfókuszú segítő folyamatok hatékonyságát ilyen esetekben is.
(Ha részletesen is olvasnál, hallanál a megoldásfókusz kutatási területeiről és eredményeiről, keresd a Journal of Solution Focused Practices online folyóiratot, vagy csatlakozz a végzettjeink köréhez.)
Ha abból indulunk ki, hogy a megoldásfókusz nem működik! Vagyis, hogy ez nem olyasmi, ami (csak úgy) működik, hanem szakemberként, beszélgetésprofiként mi magunk működtetjük a saját, egyedi módjainkon, akkor felmerül a kérdés:
A te gyakorlatodban, te beszélgetéseidben mi az, ami működik?
A megfigyeléseid, tapasztalataid, ügyfeleid visszajelzése (stb.) alapján mik azok a dolgok, amikre azt mondanád: működik? Amik hasznosak, amik hasznára vannak az ügyfeleidnek? Dolgok, amiket most csinálsz és biztosan fogsz továbbra is csinálni – függetlenül attól, hogy megoldásfókuszú vagy sem?
kép: Unsplash
2022. 12. 12.
Jobb hangulat, több együttműködés, figyelem egymásra, jókedvűbb tanárok - saját maga legjobb verziójához egyre jobban és jobban hasonlító osztály: iskolai közösségfejlesztés megoldásfókusszal.
2023. 01. 10.
A szöveg Dr. Török Réka és Göntér Mónika “Megoldásfókuszú tréning hatásainak vizsgálata általános iskolai pedagógusok körében” című kutatásának összefoglalója.