Médiamegjelenés: A coachok példáján: felnőttek tanulása a tudástársadalomban

By Szabó Orsi 2015.09.06.

Az írás eredetileg a Magyar Coachszemlében jelent meg 2016-ban. 

A tudásalapú társadalom koncepciója (pl. Báger 2008) generálja azt az imperatívuszt, hogy tudásunkat –az “érvényes tudás” felezési idejét
megközelítő sebességgel- frissítsük és építsük tovább. Ráismerek erre az
elvárásra coachként: az ügyfelek tanulásának, változásának támogatóival
szemben elvárásként fogalmazódik meg, hogy a coach maga is tanuljon, változzon
(Kelló 2014). Megfigyelésem szerint a magyar ‘coachtársadalom’ hajlandósága arra,
hogy szervezett (ú.n. formális) képzési keretek között tanuljon tovább, rendkívü magas
(l. még Uj e.a. 2014). Lehet, hogy tudnak valamit az élethosszig tartó tanulásról?

Két ötletet szeretnék felvillantani, hogyan profitálhat  “coachtársadalmunkból” a társadalom többi része a  tudásalapú társadalom kontextusában. Vagy, szelídebben
fogalmazva, hogyan néz ki ugyanaz a ‘tanulj, fejleszd magad’ parancs, melyet az egész társadalom megkap, mert az információ megszerzése nem ügy már, és robbanásszerű mennyiségnövekedése miatt nem teljesíthető a hiánytalan és minőségi megszerzés, és ebből új kérdések és felelősségek adódnak, hogyan néz ki ez a parancs a coachoknál és milyen viselkedések adhatnak választ rá egy nagyon konkrét szinten? Vigyázat: a cikket egy megoldásfókuszú brief coach és coachtréner írja, így meglátásai az általa ismert…

kati előad 2

Tovább olvasok